Magyarország éghajlata napjainkban. A klímaváltozás hatására milyen szélsőséges időjárási események várhatók Magyarországon és hogyan hatnak az életünkre?

A Föld éghajlata tartósan és jelentősen átalakul. A bolygó átlaghőmérséklete emelkedik, ami hatással van a csapadékra és az éghajlat más jellemzőire is. Azonban nem csak a felmelegedésről szól ez, hanem az időjárásunkban várhatóan gyakoribbak lesznek a szélsőségek a Földön és Magyarországon is.

Az elmúlt több mint egy évszázadban Magyarország klímája mérhetően melegedett és az átlaghőmérséklet az 1980-as évektől kezdődően erőteljesen emelkedő tendenciát mutat. Ezek már a hazai megfigyelésekben is megmutatkoznak. 1901 és 2020 között az éves középhőmérséklet 1,23°C-fokkal nőtt. A tavaszok és a nyarak melegedtek leginkább, rendre 1,44°C-kal, illetve 1,33°C-kal.

A mérések kezdete óta 2018 volt a legforróbb év, a 10 legmelegebb év közül 8 pedig az ezredforduló után következett be hazánkban. Az éghajlatváltozás jeleit tehát már ma is észleljük, de hatásai a jövőben még inkább felerősödnek. A hőmérséklet további emelkedésére kell számítani hazánkban: a pesszimista forgatókönyvek alapján akár 3,5-4,5°C fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet az évszázad végére.

1. ábra: Az országos évi középhőmérsékletek 1901 és 2020 között (homogenizált, interpolált adatok alapján) Ábra forrása: OMSZ

A mérések kezdete óta 2018 volt a legforróbb év, a 10 legmelegebb év közül 8 pedig az ezredforduló után következett be hazánkban. Az éghajlatváltozás jeleit tehát már ma is észleljük, de hatásai a jövőben még inkább felerősödnek. A hőmérséklet további emelkedésére kell számítani hazánkban: a pesszimista forgatókönyvek alapján akár 3,5-4,5°C fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet az évszázad végére.

A csapadék térben és időben nagyon változékony, így – az éghajlatváltozás hatására bekövetkező – tendenciákat nehezebb kimutatni, mint a hőmérséklet esetén. Azonban a csapadék éven belüli eloszlása megváltozott, nyáron kevesebb eső hullik, míg ősszel és télen valamivel több. E mellett megfigyelhető, hogy kevesebb napon hullik csapadék, és nőtt az aszályhajlam. A heves csapadékesemények száma is emelkedett, hiszen a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, villámlással, intenzív jégesővel, szélviharral kísért zivatarok formájában éri el a felszínt. A mérések kezdete óta az OMSZ által regisztrált legcsapadékosabb év a 2010-es esztendő volt, amely hatalmas árhullámokkal is társult.

Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárású események gyakoriságában és intenzitásában már napjainkban is számottevő emelkedés mutatkozik és ezek száma tovább fog emelkedni. Milyen szélsőséges időjárási események figyelhetőek meg, ill. várhatók és hogyan hatnak az életünkre?

  • Az 1980-as évektől szembetűnő az extrém meleg időjárási helyzetek gyakoribbá válása, ezek átlagos hossza és intenzitásának növekedése is megfigyelhető. A szélsőségesen meleg időszakok (hőhullámok) az emberi egészséget (főleg a keringést) terhelik, míg az erős UV sugárzás egyes bőrbetegségek gyakoribb kialakulásához vezethet.
  • A szélsőségesen hideg időszakok, fagyok idején a különösen veszélyeztetett társadalmi csoportok között megnőhet a kihűlés, fagyás kockázata, de pl. a tapadó hó, zúzmara komoly károkat okozhat erdeinkben és a légvezetékekben egyaránt.
  • A rövid idő alatt lezúduló, nagy mennyiségű csapadékesemények (akár jégeső) hatására belterületi elöntés, vagy villámárvíz jöhet létre veszélyeztetve az épületállományt, a közúti és a kritikus infrastruktúrákat, valamint az emberi életet is.
  • A heves széllökésekkel járó viharok szintén az épített környezetet, lakóházakat, vagyoni értékeket, és az emberi életet is károsan érinthetik. Mindemellett akár utak válhatnak járhatatlanná miatta és a kritikus infrastruktúra elemek sérülhetnek meg (pl. gáz-, villanyszolgáltatás kimaradások léphetnek fel).
  • A már megfigyelhető és várható változások hatására (az évi csapadékeloszlás megváltozása, az évi átlaghőmérséklet növekedése stb.) az aszályos időszakok gyakoribbá válását okozzák, amelyek a mezőgazdasági termelésben okozhatnak károkat.
  • Az erdők állapotának romlása már jelentkezik hazánkban. Nemzetközi példák igazolják az erdőtüzek gyakoriságának várható növekedését, amire itthon is folyamatosan fel kell készülnünk.

Múcsonyi utcán hömpölygő víz 2016.07.28-án

Olyan változások elébe nézünk, amelyek jelentős része elkerülhetetlen, de tehetünk azért, hogy saját életünkben, a környezetünkben minél kevesebb kárt tegyenek, tehát lehetőségünk van a hatások mérséklésére, a tudatos felkészülésre és az átgondolt alkalmazkodásra. Ezekről lesz szó a további cikkeinkben.

Források:

[1] 2018 a legmelegebb év 1901 óta Magyarországon – előzetes éghajlati értékelő. OMSZ: 2019. január 4. https://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=2384

[2] Országos Meteorológiai Szolgálat adatai, információ – https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evek_idojarasa/, https://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_valtozasok/Magyarorszag/

[3] Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) továbbfejlesztése projekt – lakossági tájékoztató, szemléletformáló kiadványok

[4] Jelentés az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásainak tudományos értékeléséről, ITM, Kormányjelentés, 2010. január 8.

[5] Az Országgyűlés 23/2018. (X. 31.) OGY határozata a 2018–2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Képek forrása: istockphoto.com, pixabay.com, http://www.boon.hu/video-ozonvizszeru-felhoszakadas-es-sarlavina-pusztitott-mucsonyban/3125914, ÉMIVZIG: A 2016. év időjárási és vízjárási helyzetének alakulása