Az éghajlatváltozás hatásainak helyi megjelenésével kapcsolatos felmérés Kazincbarcikán és térségében

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztályának munkatársai a projekt keretében 2021 szeptemberében félig strukturált szakmai interjúkat készítettek Kazincbarcika városának és tágabb térségének főbb döntéshozóival, társadalmi-gazdasági-civil szereplőivel, számos ágazati szakemberrel, megszólítva széleskörű célcsoportokat.

Az interjúk célja a 2022-ben elkészülő Kazincbarcika és a Borsodchem közös klímaalkalmazkodási stratégiáját előkészítő éghajlati sérülékenységi helyzetelemzés statisztikai adatelemzéseinek kiegészítése, szélesebb körű helyzetfeltárásal a helyi szereplők, hatásviselők véleményének, tapasztalatainak és javaslatainak összegzésével arról, hogy a városnak, a vállalatnak és a térségben élőknek milyen kihívásokkal kell szembenéznie a klímaváltozás hatásainak következtében.

Az interjúkhoz használt kérdéssor a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSz) által üzemeltetett Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) Települési Alkalmazkodási Barométer (TAB) eszközének kérdőívén alapult. E kérdéssor segítségével egyrészt beazonosíthatóak a klímaváltozás adott települést érintő hatásai, másrészt megállapítható, hogy ezek milyen konkrét problémákat okoznak, illetve esetlegesen mi akadályozza azok elhárítását. Az interjúkat megelőzően Kazincbarcika városát és szűkebb térségét tekintve 10 db lehetséges klímahatás került azonosításra, amelyek közül az interjúalanyok kiválaszthatták a településükön a legjellemzőbbeket, majd ezekkel kapcsolatban részletesebb kérdések megválaszolásával segítettek megismerni az adott klímahatás helyi megjelenését.

Az összesen 32 interjúalany négy csoportot alkotott (vállalatok; oktatási/egészségügyi/szociális és egyéb civil szervezetek; önkormányzatok; kritikus infrastruktúrák, természeti erőforrások üzemeltetői/gazdái), amelyek lefedik Kazincbarcikának és térségének a legfontosabb – klímaváltozás hatásai által érintett – szereplőit. A kérdéssorok célcsoportonként tartalmaztak általános kérdéseket és specifikus kérdéseket is, reagálva az adott szegmens jellemzőire.

Az interjúk legfontosabb hozadéka, hogy segítségükkel körvonalazódnak a térségben jelentkező főbb klímahatások, és ezek kapcsán a helyi szereplők véleménye, attitűdje, percepciói. Mindez kiváló alapot ad a CLIMCOOP projekt egyik legfőbb kimenetét, Kazincbarcika város és a BorsodChem Zrt. közös klímastratégiáját megalapozó sérülékenységi információk teljesebbé válásához és a megfelelő felkészülési, ill. alkalmazkodási lépések kialakításához.